Egy 2025-ös norvég felmérés szerint a felsőoktatási hallgatók több mint fele már heti vagy napi rendszerességgel használ mesterséges intelligenciát tanulmányi célokra. Nem általános technológiai használatot kérdeztek:
„Milyen gyakran használod a ChatGPT-t vagy hasonló eszközt a tanulmányaid során?”
A heti és napi használat együttesen meghaladja az 50%-ot, tehát jogosan állíthatjuk: a hallgatók többsége már most is beépítette a mesterséges intelligenciát a tanulásába. A változás üteme is figyelemre méltó: 2023-ban ugyanez 30% alatt volt.
„Ezek a számok azt mutatják, hogy az új technológia velünk marad. Aktívan használjuk a mesterséges intelligenciát a tanulásban és a szükséges tudás megszerzésében” – mondta Sigve Næss Røtvold, az NSO vezetője a Khrono-nak.
Mi következik ebből?
Attól függ, mit értettek a diákok “tanulásra használás” alatt. Egyértelműnek tartjuk: a mesterséges intelligencia használatával a tanulás hatékonyabbá válik. A hallgatók gyorsabban jutnak válaszokhoz, egyszerűbben strukturálják a tananyagot, és kevesebb idő alatt több tartalomhoz férnek hozzá. Nem kérdés, hogy ez időben, energiában és kognitív erőfeszítésben is optimalizálja a tanulási folyamatot.
Mire használhatták valójában a mesterséges intelligenciát a hallgatók? A GoSchool használati adatai alapján:
- A tanulnivaló mélyebb megértésére: ha egy fogalom vagy elmélet nem volt világos, az MI segíthetett azt újraértelmezni, példákkal illusztrálni, a hallgató számára érthetőbben megfogalmazni.
- Felfedezésre: ha valakit mélyebben érdekelt a téma, az MI lehetőséget adott kapcsolódó kérdések feltárására, új összefüggések keresésére, akár átjárással más tudományterületekre.
- Vélemények ütköztetésére: ha a hallgató nemcsak megtanulni akart valamit, hanem kritikusan gondolkodni róla, az MI partnerként működhetett – segítve a saját álláspont megfogalmazását, ellenérvek kipróbálását, érvelési stratégiák gyakorlását.
- Vagy egyszerűen a beadandó megírásának automatizálására: ha a cél pusztán a teljesítés volt, az MI elvégezhette a szövegalkotás, szerkesztés, akár forrásimitálás feladatát – anélkül, hogy valódi tanulás történt volna.
És a tanárok?
A tanári MI-használatot a cikk nem említi, és most én sem vizsgálom részletesen – de nem azért, mert ne lenne lényeges. Éppen ellenkezőleg: az oktatók viszonya a mesterséges intelligenciához kulcsszerepet játszik abban, hogy az oktatás képes lesz-e reagálni egy alapvetően új megismerési lehetőség megjelenésére.
A generatív MI nem egyszerűen egy új technológiai eszköz, hanem egy radikálisan hatékonyabb módja az információhoz való hozzáférésnek, a megértés támogatásának és a tanulás személyre szabásának.
A kérdés az, hogy az oktatási rendszer képes-e ezt tudatosan beemelni – a konstruktív használat megerősítésével, támogatásával –, és ezáltal tartani a tempót a világ változásával, vagy inkább megpróbálja fenntartani a korábbi működésmódokat, akár az MI-használat formális korlátozásával is. A döntés nemcsak technológiai vagy intézményi kérdés. Ez már pedagógiai, sőt stratégiai kérdés: az oktatás a változó tanulási kultúra mellé áll – vagy védekezni próbál ellene.
A GoSchool nemcsak oktatási platform, hanem strukturált kutatási tér is, ahol megfigyelhetővé válik, hogyan alakul át a tanulás az MI jelenlétében. Ha érdekel, mit tud az MI valójában – és mit tanul belőle a hallgató –, nézd meg.