Bevezetés

Az oktatók kérdése három éve ugyanaz: most akkor mit tanítsanak?

2023 óta 15+ egyetemen dolgoztunk együtt oktatókkal és hallgatókkal AI-bevezetésen.

Az esetek többségében ugyanonnan érdemes indulni — és ugyanott szokott elhalni. Mindkettőt leírjuk itt.

Az első lépés

Egy változtatni kész oktatóval kezdünk.

A működő kurzusok közös pontja az volt, hogy az oktató változtatni akart valamin, ami ma nem működik jól nála.

Ezért a legtöbb helyen egy workshop az első lépés. Itt kerül elő az a néhány oktató, akinek már van egy tárgya, amin változtatna.

Az első hetekben közösen derül ki, mire érdemes használni az AI-t. A szükséges kiindulópont az oktatói szándék.

Más lehetséges kezdetek

Egy adminisztratív folyamat

Ahol ugyanaz a kérdés hetente visszajön.

Egy integráció

Ami ma kézi átmásolás két rendszer között.

Amitől jó az első use case

A jó első use case középpontjában egy önmagában is megoldásra érdemes probléma áll. Az AI teszi elérhetővé a megoldását.

Szakonként más a baj

Az számít, mennyit vesz el az AI abból, amit meg kell tanulni.

Ugyanaz a technológia szakonként mást csinál. A helyzet élességét az határozza meg, hogy a tanulás munkájából mennyit végez el a modell a hallgató helyett.

Ez az első, amit egy intézményben megnézünk, mert ez dönti el, hol érdemes kezdeni — és melyik karnak van még ideje.

Amit a karokon látunk

Programozás, informatika

Itt a legélesebb. Amit a hallgatónak gyakorolnia kellene, azt a modell pontosan és azonnal megcsinálja helyette. Az oktatók azt kérdezik, mi maradt a heti feladat célja.

Jogi és szövegalapú képzések

Az oktatóktól azt halljuk, hogy a hallgatók nem olvassák el az anyagot. Az olvasás maga volt a tanulás, az összefoglaló pedig jó. Itt a tanulás bemenete került veszélybe.

Mérnöki és laboralapú szakok

Betonszerkezetek, laborgyakorlat, terepmunka: itt még van idő felkészülni az érkező változásra. Ez a ritkább helyzet.

Ezért kari diagnózissal kezdünk

Egy egyetemen belül ez a három helyzet egyszerre van jelen. Egy közös szabályzat vagy egy központi eszközbevezetés mindhármat ugyanúgy kezeli, holott az egyiknek még ebben a félévben kell válasz, a másiknak van két éve.

Előbb azt nézzük meg karonként, mi történt a tanulással. Ebből következik az intézményi stratégia.

Miért halnak el a bevezetések

A rögzített döntési pont tartja mozgásban a bevezetést.

Egy kezdeményezés akkor áll le, amikor nem jön el az a nap, amikor valakinek meg kell néznie, mi lett belőle.

A dátum, a mérőszám és a beszámolási kötelezettség adja meg a következő döntés helyét. Ezek hiányában a következő félévre elcsendesedik a kezdeményezés.

A működésben

A mérési pontot és a felelőst az első héten rögzítjük.

Mérési ponttal indítjuk a pilotot, mert ez akadályozza meg, hogy egy támogatott kezdeményezés csendben elhaljon.

Felmérés

Előbb azt nézzük meg, mi történik ma.

A felmérés vezet el a technológiai döntéshez.

Amit a felmérés eldönt

  • mi a feladat, és ki csinálja ma
  • mi számít jó megoldásnak, és ki mondja meg
  • milyen anyag és rendszer érintett
  • ki adhat hozzáférést, mihez
  • mikor és ki nézi meg, hogy sikerült-e

Eredmény

Egy priorizált use case és egy pilotterv, aminek van felelőse, mérési pontja és dátuma.

Pilot

A pilot valódi felhasználókkal fut.

A valódi használatot a felhasználókkal futó pilot mutatja meg.

Amit egy pilot tartalmaz

  • használatra kész, működő megoldást
  • a célcsoport valódi felhasználóit
  • jogosultságokat az első naptól
  • egy mérési pontot és egy dátumot
  • egy csatornát, ahol visszaszólnak
Mérés

A mérési pont az első naptól a pilot része.

Use case-től függ, mit érdemes nézni, de a döntés a rögzített napon mindig ugyanaz a három: továbbvisszük, átalakítjuk vagy lezárjuk.

A pilot az értéke alapján folytatódik, alakul át vagy zárul le. A lezárás is eredmény, és olcsóbb, mint egy évig fenntartani valamit, amit senki nem használ.

Amit nézünk

  • használják-e, magától, emlékeztető nélkül
  • mire használják valójában, és hogyan tér ez el a tervezett használattól
  • megérte-e annyit, amennyibe került

A mérés jelenlegi határa

Azt látjuk, mi történik a félév közben. Az egyik oktató odáig tolta a heti feladatokat, hogy a hallgatók jó munkát adnak be, és a naplóból az is látszik, hogyan jutottak el odáig.

A félévközi viselkedés és a vizsgaeredmény közötti összefüggés jelenleg nyitott kérdés. Az eddigi adatokból nem mutatható ki kapcsolat a kettő között.

Skálázás

A skálázás működő megoldásokat kapcsol össze.

Ami működik, azt szélesítjük: több kurzus, több kar, közös skill library, SSO, további integrációk.

A külön megoldások ott kapcsolódjanak össze, ahol ez valódi előnyt teremt.

Alapelv

Egy intézményi AI-képesség néhány, egymással kapcsolatban álló működő megoldásból épül fel.

Amit hozzáteszünk

Emberek, felkészülés és a hiányzó darabok.

Workshop, képzés, tanácsadás, integráció és fejlesztés — ezeket a Megoldások oldal írja le. Itt csak az számít, melyik mikor kapcsolódik be az útba.

Megoldások

Governance a kezdetektől

A kontroll a tervezés része.

Ki férhet hozzá mihez, mit tehet az AI önállóan, hol kell emberi jóváhagyás, mit naplózunk. Ezek már a pilot tervrajzában eldőlnek.

Biztonság és AI governance

Egy bevezetés menete

Egy szándéktól az intézményi működésig.

  1. Szándék

    Egy oktató változtatna valamin: a hallgatók hetente ugyanazokat a kérdéseket teszik fel neki, és ez így megy évek óta.

  2. Pilot

    Egy kurzushoz saját AI-tutor készül, az oktató anyagaiból, mérési ponttal és egy dátummal.

  3. Használat

    Megnézzük, hogyan használják a hallgatók, mit kérdeznek és hol akad el a rendszer.

  4. Döntés

    A rögzített napon eldől: továbbvisszük, átalakítjuk vagy lezárjuk.

  5. Terjedés

    További kurzusok csatlakoznak, már meglévő sablonnal. Ekkor jön az SSO és az LMS-kapcsolat.

Egy működő első lépésből lehet a legtöbbet tanulni.

Van olyan oktatótok, aki változtatna valamin a saját tárgyán? Vele kezdjük.

Az első beszélgetésen közösen határozzuk meg, hogyan induljunk el.